Rövid leírás:

A tanulmánykötet két nagyobb, tematikus fejezetre bontott írásai a nyelv- és irodalomtudomány határmezsgyéjén végzett stilisztikai kutatásokból születtek.

Hosszú leírás:

A tanulmánykötet két nagyobb, tematikus fejezetre bontott írásai a nyelv- és irodalomtudomány határmezsgyéjén végzett stilisztikai kutatásokból születtek. A hazai filológiában sokáig marginális helyzetben lévő stilisztika az utóbbi évtizedekben mind elméleti megközelítésében, mind elemző módszereiben rengeteget változott, kiszélesedett, sokrétűvé vált. Ennek a sokszínűségnek a jegyében keletkeztek ezek a szépirodalmi, művészi nyelvet vizsgáló tanulmányok, amelyek naplók, regények, novellák és drámai, illetve lírai alkotások nyelvi működésmódját, stílusuk összetettségét, a poétikai-retorikai alakzatok jelentésalkotó funkcióit tárják fel többek közt Márai Sándor, Krúdy Gyula, Tömörkény István, Ottlik Géza, Déry Tibor, Illyés Gyula, Kristóf Ágota és Székely Csaba alkotásaiban.

Tartalomjegyzék:

MÁRAI-ETŰDÖK Szóval győzni, meggyőzni. A Vendégjáték Bolzanóban című Márai-regény részletének retorikai, stilisztikai szempontú vizsgálata 9 Szentenciák és aforizmák Márai Sándor Ég és Föld című művében
40 Lelki Canudosok. Lőrinczy Huba emlékének 51 „Az életet, úgy, ahogy van, nem lehet megérteni”. Az idő és az emlékezet szerveződése és szövegszervező szerepe Márai Sándor: Egy polgár vallomásai című művében 69 Egy európai utas vallomásai. Márai utazás- és idegenségtapasztalatai az Egy polgár vallomásai és a Napnyugati őrjárat című művekben 105 Az ember a panoptikumban. A Bolhapiac írásainak humoráról 129 A humor és irónia jelentésszintjei Márai Sándor A szegények iskolája című művében 150 Márai Sándor és az orosz irodalom 177 A rekanonizálódó Márai a középiskolai tankönyvekben (1989–2014) 196 A MŰVÉSZI NYELV STÍLUSÖSSZETETTSÉGE Stílusszintézis Krúdy Gyula: Pesten lakott egy fuvolás című novellájában 215 A nyelv és az elbeszélés nehézségeiről Ottlik Géza: Minden megvan című novellájában 231 „Újjá teremteni”. Bejegyzéstípusok és stílusszerkezeti jellemzők Illyés Gyula naplóköteteiben 247 A narráció stilisztikája néhány Tömörkény-novellában 273 A „célszörű szögény embör” világa Tömörkény néhány novellájában 296 „Stilizált harmónia”. A természet- és életáhítat lírai novellái Az én falum című novelláskötetben 315 Az öregség mint stílus. Déry Tibor: Kedves bópeer…! 333 A nyelvváltozatok stilisztikai szerepe Székely Csaba Vitéz Mihály című komikus történelmi tragédiájában 344 A „megkötöttség” vagy a távozás verse? Ambivalenciák és paradoxonok Ady Sípja régi babonának című versében 374 Akit meglátogat a múlt. Ferdinandy György: A francia asszony
394 Nyelv a határon. A szenvtelenség jelentéslehetőségei Agota Kristof A Nagy Füzet c. regényében 406 A kötetben szereplő írások eredeti megjelenésének helye 438