Arany János: Arany János összes művei XVIII ; Levelezés 4.

Cím: Arany János összes művei XVIII ; Levelezés 4. Alcím: 1862-1865 Kötet sorszáma és címe: 1 Sorozatcím: Arany János Összes Művei Szerző: Arany János Szerkesztő: Új Imre Attila Fordító Bartók István, Bódyné Márkus Rozália, Glant Tibor, Korompay H. János, Szörényi László ISBN13: 9789639671447 ISBN10: 9639671444 Kiadás sorszáma: 1. Kiadó: Universitas Kiadó Megjelenés dátuma: 2014. június 17 Kötetek száma: 18 Kötéstípus: Keménykötés Terjedelem: 1197 oldal, 150 x 203 x 68 mm Súly: 1464 g Listaár: 4200 Ft (áfával) Kedvezmény(ek): 10 % A kedvezmény csak az Értesítés a kedvenc témákról hírlevelünk címzettjeinek rendeléseire érvényes. Kattintson ide, ha még nincs feliratkozva! Beszerezhetőség: Készleten van. A délelőtt 11 h-ig elküldött rendelést következő munkanapra, az azután leadottat a második munkanapra szállítjuk. Nyelv: angol, magyar, francia, német, olasz, latin Témakör: Irodalomtörténet További könyvek az irodalomtudomány területén A Monarchia időszaka   Kosárba teszek példányt

Rövid leírás:

Arany János túlnyomórészt mindeddig kiadatlan levelei az 1862-1865 közötti évekből, kritikai kiadásban, betűhív átírásban, részletes szövegkritikai és tárgyi jegyzetekkel valamint mutatókkal ellátva.

Hosszú leírás:

Arany János Összes Művei kritikai kiadásának XVIII. kötete az 1862 és 1865 közötti leveleket bocsátja közre. Az 1865-tel kijelölt végpontot az életrajzi szakaszhatár mellett a levelek száma is magyarázza; e kötet időintervalluma Arany szerkesztői munkásságának javát felöleli és az akadémiai titkárság kezdetének évével zárul, ami nemcsak életrajzi, de alkotói szempontból is cezúraként szolgál. A kötet tételeinek száma 637, amelyek közül mintegy ötszáz a teljes szövegű és 129 az elveszett (ezek közül 26 Aranytól származó és 103 neki szóló) vagy töredékes levelek száma. Szerkesztői munkájának köszönhetően a (főleg a folyóiratok nyílt postája alapján) kikövetkeztethető levelek legnagyobb számban itt szerepelnek. Ezek az üzenetek csak abban az esetben számítottak levélküldeményre való utalásnak, ha azonosítható levelezőtársra vonatkoztak, továbbá, ha a szerkesztői válaszban egyértelmű válasz vagy célzás történt valamilyen levélre és az üzenet címzettje azonosítható volt; vagy ha az azonosítható személy itt hivatkozott műve megjelent a Szépirodalmi Figyelőben vagy a Koszorúban. Az itt közölt leveleknek eddig mindössze egyharmada jelent meg nyomtatásban. Akárcsak a XVII. kötetből, innen is hiányoznak a másokhoz szóló családi levelek, illetve (egy kivétellel) Arany gyermekeinek hazaírt vagy esetleg kikövetkeztethető levelei. A családtagok, pl. Arany Juliska barátnőinek küldött sorai – jellemző idézetként – a jegyzetekben szerepelnek. A hivatalos levelek közül azok kerültek be, amelyek kimaradtak az eddigi kötetekből (AJÖM XIII. és XIV.), ha ott hiányosan jelentek meg, vagy csak a regesztában kaptak említést, viszont az itteni jegyzetekhez szükségesek voltak. Mint a XVII. kötetből, itt is hiányzik az Adattár. Az előforduló személyek közül a levelezőpartnereknek szól a részletesebb ismertetés. Ez a rövid, tárgyszerű bemutatás az első levélváltás jegyzeténél jelenik meg, s benne az adott időszakra vonatkozó biográfiai megjegyzések és nyomtatásban megjelent művek említése mellett az Arannyal való kapcsolat rövid összegzése szerepel. A többi személy esetében – az AJÖM XVII. iránymutatása szerint – elsősorban az Aranyhoz fűződő kapcsolatra vonatkozó adatok kerülnek előtérbe; a közismertségre számot tartó, leghíresebb személyek esetében elegendőnek bizonyult a születési és halálozási dátum. A levelekben előforduló Arany-művek az Adattár helyett – akárcsak a XVII. kötetben – itt is a név- és címmutatóba kerülnek. A levelek közlése a XVII. kötetben kifejtett textológiai alapelvek szerint történik; a betűhív átírás során felhasznált jelek és rövidítések azonosak. A textológiai jegyzetek – az eredeti kép felidézését segítve – a levélszövegek után találhatók. Az emendálások elvégzéséhez általában a szabályos ismétlődések jelentettek alapot. A kéziratok leírásában az AJÖM XVII. gyakorlata érvényesül. A hivatalos jegyzőkönyvek eredeti formájukban jelennek meg: így a Kisfaludy Társaság jegyzőkönyveinek első, és nem a letisztázott változata: az olvasó ezek alapján az esetleges viták kialakulásáról is képet kaphat. A régi és tájnyelvi szavak magyarázatában nagy szerepet kaptak a Czuczor–Fogarasi-szótár, a Jókai-szótár és a Tájszótár kötetei.

Tartalomjegyzék:

ARANY JÁNOS ÖSSZES MŰVEI XVIII. ARANY JÁNOS LEVELEZÉSE (1862–1865) TARTALOM (Az első lapszám a főszövegre, a második a jegyzetekre utal) Levelek 1862 1863 1864 1865 Függelék Függelék I. (Levélszerű feljegyzések, üzenetek) Függelék II. (Pótlás) Jegyzetek Bevezetés Áttekintett közgyűjtemények Az egyes levelek jegyzetei A függelék jegyzetei A levelekben és a korabeli idézetekben előforduló rövidítések A jegyzetek rövidítései Mértékegységek és pénznemek Név- és címmutató A levelek mutatói I. Időrendi mutató II. Betűrendi mutató Arany János levelei a címzettek betűrendjében Arany Jánosnak írott levelek a levélírók betűrendjében