Teszt szöveg | ||
Az ön kosara üres.
2=1 Házas Misszió
AcadeMe Publishing
Apologetica Könyvkiadó
Caeta Könyvkiadó
Danica Könyvkiadó
DE Magyarország a középkori Európában Kutatócsoport
Debreceni Egyetem Történelmi Intézet
Design Media Publishing
Egely
Erdély Történeti Alapítvány
Exit Kiadó
Fátyol Kiadó
Felsőbbfokú Tanulmányok Intézete
Filmtett Egyesület
Hermeneutikai Kutatóközpont
Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány
JEL Könyvkiadó
JEL-Odigitria Kiadó
JEL-Sarutlan Kármelita Nővérek Magyarszék
JEL-Sarutlan Kármelita Nővérek Rendje, Marosszentgyörgy
Jézus Kistestvérei Női Szerzetes Közösség
Koinónia Kiadó
Lectum Kiadó 2008-ig
Magyar Képzőművészeti Egyetem
Martinus Kiadó
Maximus Kiadó
Napkelet Bölcseleti Iskola
Oander
Ős-Kép Kiadó
OSKAR Kiadó
Prím-Film
Projectograph Kiadó
Prospero
Quintus Kiadó
Rézbong Kiadó
Robox Kiadó
Sarutlan Kármelita Nővérek
Savaria exkluzív kiadványok
Savaria University Press
Szegedi Középkorász Műhely
Új Város Alapítvány
Universitas Kiadó
Zsaka Design
Miért becsült az ár?
Az ár azért becsült, mert a rendelés pillanatában nem lehet pontosan tudni, hogy a beérkezéskor milyen lesz a Forint árfolyama az adott termék eredeti devizájához képest. Ha a Forint romlana, kissé többet, ha javulna, kissé kevesebbet kell majd fizetnie.
Miért nem adják meg egészen pontosan a beszerzés időigényét?
A beszerzés időigényét az eddigi tapasztalatokra alapozva adjuk meg. Azért becsült, mert a terméket külföldről hozzuk be, így a kiadó kiszolgálásának pillanatnyi gyorsaságától is függ A megadottnál gyorsabb és lassabb szállítás is elképzelhető, de mindent megteszünk, hogy Ön a lehető leghamarabb jusson hozzá a termékhez.
![]() |
|
Rövid leírás:
A Magyar Képzőművészeti Egyetem szecessziós plakátgyűjteményéből 2013-ban rendezett kiállítás katalógusa Földi Eszter bevezető tanulmányával.
Hosszú leírás:
A Magyar Képzőművészeti Egyetem nemzetközi szecessziós plakátgyűjteményéről azt hihetnénk, hogy ez a rendkívül színvonalas, Magyarországon egyedülálló kollekció már régóta ismert mind a nagyközönség, mind a szakemberek számára. Ez azonban távolról sincsen így. Történetének száz éve alatt a gyűjtemény feledésbe merült, mivel az igen értékes, többségükben a XIX-XX. század fordulóján készült litografált plakátok, lapok csak az utókor számára alkotnak különleges művészi értékű gyűjteményt. Annak idején, a kortársak, a gyarapítók szemében valószínűleg csupán érdekességek, a művészet új műfajainak mintadarabjai, esetleg tanítási segédeszközök lehettek. A plakátok soha nem alkottak összefüggő, különálló gyűjteményt, bekerülésük nincsen pontosan dokumentálva, a könyvtár leltárkönyvében egy csoportként szerepelnek, ahol csak a darabszámot jelölték meg, az alkotókat nem. Mivel nem kezelték őket értékes alkotásokként, az idők során egy részük elveszett, a meglévők hollétéről sem tudtak, leltározatlanul, feldolgozatlanul kallódtak a könyvtár elhagyott zugaiban. A plakátok feldolgozásakor, a gyűjtemény történetének, egykori állapotának rekonstruálásakor számos akadályba, nehézségbe ütköztünk. A gyűjtemény elemzésekor ezért magukra a nyomatokra, a Mintarajziskola tanmenetére, a könyvtár történetére és vezetője, Várdai Szilárd munkásságára, valamint az egyetlen konkrét forrásra, a könyvtár leltárkönyvére támaszkodtam. A mostani plakátgyűjteményt jelenleg a fellelt hatvanöt külföldi és nyolc magyar litografált plakát, illetve lap alkotja. A plakátok soha nem voltak kiállítva, publikálva, reprodukálva, a gyűjtemény eredeti állapota rekonstruálhatatlan, története jórészt követhetetlen. A gyűjteményről források nem szólnak, a MKE levéltári anyagában és a Mintarajztanoda évenként megjelent Értesítőiben sem találtam róluk érdemi információt. Nem tudjuk, pontosan ki vagy kik lehettek a szerzeményezők, milyen alkalmakkor, célzottan vagy véletlenszerűen vásárolták-e a plakátokat. Szintén nem világos, hogy milyen céllal kerültek az iskolába, valóban tanítási segédeszközként, vagy könyvtár-dekorációként? A könyvtár leltárkönyvében plakátok 1900-ban szerepelnek először. Ha történetileg a pontos bekerülést nehéz is igazolni, a plakátok gyűjtése mindenképpen azt jelzi, hogy ekkor már Magyarországon is művészeti értékű, esztétikai tényezőnek tekintették a plakátművészetet, amelynek kvalitásos darabjai egy művész- és rajztanárképzéssel foglalkozó, hagyománykövető intézménybe is bekerülhettek. (Részlet Földi Eszter bevezető tanulmányából.)
Weboldalunkon cookie-kat (sütiket) használunk, melyek célja, hogy teljesebb körű szolgáltatást nyújtsunk látogatóink részére. Tudjon meg többet Elfogadom