Pintér Márta Zsuzsanna: Theatrum és literatúra

Cím: Theatrum és literatúra Kötet sorszáma és címe: Historia Litteraria 30. Sorozatcím: Historia Litteraria Szerző: Pintér Márta Zsuzsanna ISBN13: 9789639671461 ISBN10: 96396714611 Kiadás sorszáma: 1. Kiadó: Universitas Kiadó Megjelenés dátuma: 2014. december 17 Kötetek száma: 1 Kötéstípus: Keménykötés Terjedelem: 287 oldal, 177 x 250 x 30 mm Súly: 576 g Illusztrációk: 9 Listaár: 2940 Ft (áfával) Kedvezmény(ek): 10 % A kedvezmény csak az Értesítés a kedvenc témákról hírlevelünk címzettjeinek rendeléseire érvényes. Kattintson ide, ha még nincs feliratkozva! Beszerezhetőség: Készleten van. A délelőtt 11 h-ig elküldött rendelést következő munkanapra, az azután leadottat a második munkanapra szállítjuk. Nyelv: magyar Témakör: Irodalomtörténet Dráma Színpadi művek   Kosárba teszek példányt

Rövid leírás:

A könyv a színház és az irodalom összefüggéseit vizsgálja a 17-18. századi Magyarországon.

Hosszú leírás:

A Theatrum és literatúra cím azt jelzi, hogy a kötet anyaga a színház és az irodalom jelenségeit vizsgálja egy olyan korban, amikor a fogalmak pontos, anyanyelvű meghatározása még csak igényként jelentkezik. A „színház” és az „irodalom” is a nyelvújítás korában válik általánosan elfogadottá, és az ezekkel a szavakkal leírható fogalom is ekkor kapja meg ma is használt jelentését. A 17-18. században a színház még nem a hivatásos, magyar nyelvű színtársulatok által bemutatott színielőadások összességét jelenti, sokkal szélesebb kulturális jelenség annál. A színház fogalmába beletartozik az iskolai színjátszás, a főúri műkedvelő előadások sora és a kastélyszínházak működése (sőt bizonyos időszakokban csak ezek az előadások reprezentálják a magyarországi színházi életet), s a teátrális jelenetek, a barokk reprezentáció alkalmai (látványos körmenetek, ünnepségek, illuminációk), és a konkrét színházi előadások nem különülnek el élesen egymástól. Van kölcsönhatás a hivatásos és az iskolai színház között is, ahogy van átjárás a különböző műfajok között is, sokszor egy-egy dráma keretein belül is. A magyar drámakánon változásairól, a különböző színjáték-típusokról, a színház magyar nyelvűségéről szólva ez a sokszínűség a komplex megközelítést, a szűkítő kategóriák elvetését igényli. A tanulmányok kohézióját az adja, hogy az adatok és a szövegek szoros hálót alkotnak, újra és újra szétválik és összekapcsolódik színházi előadás és dráma, vagyis színház és irodalom, akárcsak a 17-18. században.

Tartalomjegyzék:

Bevezetés.............................9 Az iskolai színjátékok horizontja............................13 Kánonteremtés-kánonbővítés a magyar drámairodalomban......................15 A mecenatúra formái a magyar színjátszásban........................29 A történelmi dráma mint allegória – hermeneutika a barokk színpadon ......................................43 A zenés színház: operák, daljátékok, közjátékok............................57 Nevelés és propaganda: drámák Holló Zsigmondról...........................67 Dráma- és színházelméletek............79 Kéziratos drámapoétikák a 17–18. századból.............................81 Két drámapoétika Varjú Zsigmond S. J. (1704) és Mártonfi József S. J. (1768) diákkorából...........................91 Dráma- és színház-definíciók a 18. században. A magyar nyelvű műfajpoétika kezdetei..............................103 Műfajok körül. A színjátékok világa................................115 A passiójátékok és a kétszintes dráma modellje..............................117 A pásztorjátékok tipológiája és szimbolikája..........................129 A kárhozatos szerelemtől a szív jogáig. Az érzékenyjáték az iskolai színpadon..............................149 6 Szomorújáték Zrínyi Miklósról (Friedrich Werthes: Niklas Zrini, Buda, 1793)..................................165 A színház nyelve.......................175 Francia nyelvű színielőadások Pozsonyban a Notre-Dame apácák intézetében.............................177 Magyar nyelvűség a 18. századi színjáték-irodalomban.............................185 A játék-néző palotától a színházig. A magyar színházi szaknyelv kialakulása.............................239 Bibliográfiai rövidítések...............257 Személynévmutató........................265 Mellékletek.............................279