Csörsz Rumen István: A kesergő nimfától a fonóházi dalokig

Cím: A kesergő nimfától a fonóházi dalokig Alcím: Közköltészeti hatások a magyar irodalomban (1700–1800) Sorozatcím: Irodalomtudomány és Kritika Szerző: Csörsz Rumen István ISBN13: 9789639671546 ISBN10: 9639671541 Kiadás sorszáma: 1. Kiadó: Universitas Kiadó Megjelenés dátuma: 2016. június 30 Kötetek száma: 1 Kötéstípus: Keménykötés Terjedelem: 447 oldal, 148 x 230 x 25 mm Súly: 612 g Listaár: 2100 Ft (áfával) Kedvezmény(ek): 10 % A kedvezmény csak az Értesítés a kedvenc témákról hírlevelünk címzettjeinek rendeléseire érvényes. Kattintson ide, ha még nincs feliratkozva! Beszerezhetőség: Készleten van. A délelőtt 11 h-ig elküldött rendelést következő munkanapra, az azután leadottat a második munkanapra szállítjuk. Nyelv: magyar Témakör: Kulturális antropológia, néprajz és folklór Szerzői verseskötetek Antológiák   Kosárba teszek példányt

Rövid leírás:

A kötet áttekinti a XVII. századi előzmények továbbélését, majd néhány meghatározó XVIII. századi magyar költő portréfejezetei következnek – a közköltészet nézőpontjából. A hídszerepet játszó Gyöngyösi István után Amade László és Faludi Ferenc, majd Gvadányi József, a mesterkedő költők, végül a sok hagyományszálat összefogó Pálóczi Horváth Ádám és Csokonai Vitéz Mihály költészetének tanulságai következnek. A kötetet az első magyar világi dal-zsebkönyv, a váci Énekes Gyűjtemény bemutatása, illetve néhány egykorú kritikai reflexió elemzése zárja.

Hosszú leírás:

A XVIII. századi magyarországi közköltészet sokáig volt elhanyagolt területe irodalomtörténet-írásunknak; kritikai kiadása 2000-től, a Régi Magyar Költők Tára XVIII. századi sorozatában indult meg. Ideje azonban megértenünk e műfajok és közlésformák szerepét az irodalom rendszerében, így nélkülözhetetlenné vált a téma alaposabb elméleti vizsgálata. A 2000-es évek reflexiói jelzik: az irodalomtudomány egyre több hasznát látja a populáris kultúra alaposabb megismerésének, amely fontos recepciótörténeti kérdéseket rejt. Vizsgálhatjuk-e úgy a közköltészetet, mint az önelvű irodalmi élet régies megfelelőjét, egy funkcionális-pragmatikus irodalmiságot? Úgy tűnik, az elittudat és az individualitáson túllépő közösségi szórakozás kettőssége, amely már a középkori vágáns költőket jellemezte, a későbbi korokban is fennmaradt. Mi több, írói programként szolgálhatott. A kötet áttekinti a XVII. századi előzmények továbbélését, majd néhány meghatározó XVIII. századi magyar költő portréfejezetei következnek – a közköltészet nézőpontjából. A hídszerepet játszó Gyöngyösi István után Amade László és Faludi Ferenc, majd Gvadányi József, a mesterkedő költők, végül a sok hagyományszálat összefogó Pálóczi Horváth Ádám és Csokonai Vitéz Mihály költészetének tanulságai következnek. A kötetet az első magyar világi dal-zsebkönyv, a váci Énekes Gyűjtemény bemutatása, illetve néhány egykorú kritikai reflexió elemzése zárja.

Tartalomjegyzék:

TARTALOM Az irodalom aljnövényzete (Előszó) ...... 9 I. A magyar közköltészet történeti poétikai alapjai .. 21 I. 1. Magyar populáris irodalmi szöveghagyomány a kora újkorban ... 21 I. 2. A XVI–XVII. századi örökség a XVIII. században ... 25 I. 2. 1. Vágáns költészet, diák(b)irodalom ..... 27 I. 2. 2. Másodvirágzás „a szerelem argumentumában” (A virágének) ... 31 I. 3. 3. Gravaminális és vegyes műfajok ... 39 II. Költőportrék közköltészeti tükörben ... 53 II. 1. Gyöngyösi István ... 57 II. 1. 1. Imitáció, Gyöngyösi-szövegmodellek ... 57 II. 1. 2. Egy önállósult töredék: Keménynek csendesen ballag paripája ... 69 II. 2. Bucolica Hungarica: a magyar rokokó költészet ... 75 II. 2. 1. „Tovább nem tűrhetem, azért kijelentem…” (Amade László) ... 75 II. 2. 2. A’ setét gondokat magas szegre tenni (Faludi Ferenc) ... 96 II. 3. Gvadányi József ... 115 II. 3. 1. A közköltészet használati köre és használói ... 116 II. 3. 2. Közköltészeti idézetek ... 140 II. 4. Mesterkedők ... 155 II. 4. 1. Verstechnikák, szövegintarziák ... 157 II. 4. 2. Az utolsó (?) vándor poéta: Berei Farkas András ... 188 II. 4. 3. Verseghy Ferenc: Rikóti Mátyás (1804) ... 197 II. 5. Pálóczi Horváth Ádám .............................................................. 213 II. 5. 1. „ki magam tsinálmányja, ki másé” (Közköltészet és írói program az Ötödfélszáz Énekekben) ......................................... 213 II. 5. 2. Közköltészeti idézetek .................................................... 231 II. 5. 3. Csipkebokor, kormos agyag énekemet énekeli .............. 240 II. 5. 4. További énekversek ........................................................ 255 Csorsz_Kritikatort_2016.indd 5 2016.06.05. 22:26:07 6 II. 6. Csokonai Vitéz Mihály .............................................................. 267 II. 6. 1. „…a’ Parnassus’ bodzái közt”. A közköltészet mint Csokonai egyik hátországa ....... 267 II. 6. 2. Csikorgás és kuruzslás: közköltészet Csokonai színpadán ............................... 303 II. 6. 3. Csokonai közkézen ......................................................... 323 II. 7. Az első magyar lírai antológia: a váci Énekes Gyűjtemény (1799, 1801, 1803, 1823) ............................................................ 353 II. 7. 1. Kiadástörténet ................................................................... 355 II. 7. 2. Kötetkompozíció .............................................................. 359 II. 7. 3. Az Énekes Gyűjtemény hatása ......................................... 372 III. A „jámbor puttonos”- tól a „mendikás tónus”-ig. Kritikatörténeti reflexiók a XVIII–XIX. századi magyar közköltészethez ...................................................................... 381 Utószó ........................................................................................................ 405 Bibliográfia ............................................................................................. 409 Névmutató ................................................................................................ 433