Novák Ádám: A terebesi Perényi család története a 15. század közepéig

Cím: A terebesi Perényi család története a 15. század közepéig Szerző: Novák Ádám ISBN13: 9789634902065 ISBN10: 9634902065 Kiadó: DE Magyarország a középkori Európában Kutatócsoport Megjelenés dátuma: 2020. november 20 Kötéstípus: Keménykötés Terjedelem: 290 oldal Súly: 592 g Illusztrációk: 60 Listaár: 3500 Ft (áfával) Kedvezmény(ek): 10 % A kedvezmény csak az Értesítés a kedvenc témákról hírlevelünk címzettjeinek rendeléseire érvényes. Kattintson ide, ha még nincs feliratkozva! Beszerezhetőség: Készleten van. A délelőtt 11 h-ig elküldött rendelést következő munkanapra, az azután leadottat a második munkanapra szállítjuk. Hol kapható: Ezt a könyvet megvásárolhatja viszonteladó partnereinknél is. BUDAPEST: RONNI Bt. (tel: 0036203312689, web: www.ronniszakkonyv.hu). Vásárlás előtt tájékozódjon telefonon, hogy valóban van-e példányuk! Nyelv: magyar Témakör: Magyar történelem általában Középkori magyar történelem   Kosárba teszek példányt

Rövid leírás:

A 14-15. századi hatalmi elit öszszetétele és a politikatörténeti események láncolata megismerésében segít a Perényi család terebesi ágáról készült monográfia.

Hosszú leírás:

1386-ban Perényi Péter volt árvai várnagy elnyerte Mikóházát. 2018-ban a Mikóházáról származó Novák Ádám Péter utódairól, a terebesi Perényiekről írott értekezésével – amely jelen kötetnek az alapját képezi – megszerezte doktori fokozatát. A szerző le sem tagadhatná, hogy a hajdani füzéri uradalomban nőtt fel.Nováknál „jó kezekben” van a család története, úgy ismeri a kisfaludi révet, Csorbakő tartozékait, az Ósva patakot és a petőszinyei templomot vagy a szentmiklósi udvarházat, mint a tenyerét. 600 éve még Perényi János nagyuram is maga mellé vette volna nótáriusnak a tárnoki székre. A kötet sokrétű, pecséttani, numizmatikai, archontológiai, prozopográfiai és művészettörténeti, valamint régészeti kutatásokra is épül. Az olvasó választ kaphat arra, mit szállított Bártfa városa Moszkvába; hogy kerülhetett a diósgyőri pálos kolostorba Perényi címeres padlótégla; miként kerül több magyar címer egy 15. századi konstanzi címertekercsre; hogyan kerül az angol király jelvénye egy terebesi sírkőre; s miként kölcsönzött Perényi János magának a királynénak is. Novák áttekintést ad a família kegyes alapítványairól, vallásos életéről. Perényi János életén keresztül tárja fel a tárnokmesteri hivatal működését is. Kaleidoszkópszerűen mutatja be a Zsigmond-kor báróinak életét a párizsi, velencei és sienai vendégeskedéstől a lengyel követségen át Zsigmond római koronázásáig és egy szentföldi zarándoklatig. A nagypolitika mellett nem feledkezik meg arról, hogyan működik egy uradalom: betekintést nyújt a birtokperekbe, határjárásokba, hatalmaskodásokba. Több idősíkban ábrázolja a família birtokait. A munka továbbgondolásra is késztet. Vajon miről kaphatta a nevét az abaúji erdők közötti Tengerfalva, a Fülekhez tartozó Majom birtok, vagy Vidámtelke? Milyen köveket rejt a terebesi Andrássy-kastély parkja? Van-e jelentősége, hogy a hárpia – a családi címeralak – egy faragványokon jobbra vagy balra néz? Milyen nehézséget okoz a kutatónak, ha 9 Miklóst ad egy család 4 generáción keresztül? Mit árul a pecsétek sorrendje egy sokpecsétes oklevélen? Miről mesélnek a felsőnyárádi pálos kolostor romjai? A szerző a Debreceni Egyetem „Lendület” Magyarország a középkori Európában kutatócsoportjának tudományos munkatársa, a Déri Múzeum muzeológusa. A kötetben saját – több éves kassai, eperjesi, bécsi, lőcsei, varsói – levéltári kutatásainak eredményeit is közzé teszi, s közöl ismeretlen hungarikákat Freiburgtól Ljubljanáig. Munkájára méltán lehet büszke a família ma is élő, „nyalábi” bárói ága.

Tartalomjegyzék:

Előszó Bevezetés A témaválasztás indoklása, célkitűzések A Perényi család a történeti szakirodalomban A forrásbázis és a kutatás módszertanának ismertetése Szuhogy romos várától az arisztokráciáig – a terebesi-ág A Perényiek eredetéről Perényi Péter Lajos király szolgálatában A Zsigmond-hű Péterfiak: Miklós, János és Imre A „csorbakői” Perényi család Imre titkos kancellár – töretlen királyi kegy? Perényi Imre birtokai 1418-ban Rezidenciavizsgálat Az ifjú Perényiek: János és István Az Imrefiak Zsigmond kíséretében Familiárisi hálózat 1428 és 1437: mérföldkövek. Az egyesített birtokok Az Imrefiak szerzeményei: Gömör és Fülek Perényi János, a tárnokmester Perényi szerepe az országos politikában (1437–1446) A kormányzó oldalán (1447–1452) László király szolgálatában (1453–1458) Húsz év tárnokmesterként Családi reprezentáció A terebesi Perényi család címerhasználata síremlékek és pecsétek alapján 1458-ig Kitekintés: laikus vallásosság, építkezések, anyagi kultúra Összegzés Zárszó és köszönet Függelék Bibliográfia Névmutató Képek, térképek jegyzéke Summary