Szentkirályi Attila: Végül a végtelenben

Cím: Végül a végtelenben Alcím: Válogatott versek és utazások Szerző: Szentkirályi Attila Illusztrátor Szentkirályi Attila ISBN13: 9786155753794 ISBN10: 6155753792 Kiadás sorszáma: 1. Kiadó: Savaria University Press Megjelenés dátuma: 2021. augusztus 21 Kötetek száma: 1 Kötéstípus: Keménykötés Terjedelem: 102 oldal, 150 x 150 x 10 mm Súly: 270 g Illusztrációk: 10 Listaár: 1980 Ft (áfával) Kedvezmény(ek): 10 % A kedvezmény csak az Értesítés a kedvenc témákról hírlevelünk címzettjeinek rendeléseire érvényes. Kattintson ide, ha még nincs feliratkozva! Beszerezhetőség: Készleten van. A délelőtt 11 h-ig elküldött rendelést következő munkanapra, az azután leadottat a második munkanapra szállítjuk. Nyelv: magyar Témakör: Szerzői verseskötetek   Kosárba teszek példányt

Rövid leírás:

Egy verseskönyvről prózában szólni hálátlan feladat. A költemény, a mágikus szó nem logikai összefüggésekről beszél – a vers nem a tudás építőjátéka, hanem a lélek zengése. Ez a válogatás a költő folyóiratokban megjelent, de kötetben ki nem adott verseit gyűjti egybe.

Hosszú leírás:

Egy verseskönyvről prózában szólni hálátlan feladat. A költemény, a mágikus szó nem logikai összefüggésekről beszél – a vers nem a tudás építőjátéka, hanem a lélek zengése. Ez a válogatás a költő folyóiratokban megjelent, de kötetben ki nem adott verseit gyűjti egybe. E versek fő témája az elindulás, az utazás, és a végső megérkezés élménye. Témája az Ember, és az ő útja ebben a mindenségben, amit Életnek nevezünk. Filozofikus versek ezek, fogódzók, olyanok, mint a magunk elé emelt kis lámpafények. Az alkotó célja, hogy a többnyire hat-nyolc soros gondolatokból egyetlen nagy ciklus formálódjon, és hogy a sok kis fénypont végül verőfényként bevilágítsa az érkezésünket. A könyvet a szerző fotói illusztrálják, melyek lélegző részei a szavaknak.

Tartalomjegyzék:

Felnőtt vagyok

3. oldal Mint a kémény füstje Az első nap mindig fél nap Az öreg folyó örvényeivel A fészerbe költözött Badacsonyi vihar Két hattyú a jéghideg vizen Mint párás üvegen a cseppek Itt ülök gondtalanul Olaszhon

13. oldal Mit érzel a tél múlásából Cigánykerekező lejtő Mint két kígyó Sokáig minden A felhőkre szálló Ez az este lila madár Gitáros kéregető Emlékszel rám Velence


27. oldal A lehulló napsütés A San Marco tele emberekkel Csak az a pillanat a tied Kastély lámpafényben Piros csónak vár A kötélen száradó ruhák Négy óra húszkor a reggel Velencei kapualjban Dogliola

37. oldal Amikor először Az akác virága Dogliola fölött az ég (nyújtózkodó vágy) Gyermek voltam Kitárt karokkal mérem Mikor majd a küszöbre lépek Dogliola fölött az ég (ma hiába kék) Dogliolai felhők Puglia


47. oldal Milyen is a pugliai nyár Egy Mária-szobor Hajnalig virrasztottam Űrfénykép A vén olajfák A vízszintesek dicsérete A hanyatlás akkor kezdődik Monopoli Pillanatkép kanyar után
57. oldal Közös fénykép Verset írok és káromkodom Játsszunk Ne mérgezzük vissza Nem tudod hogy mi veszett el Fájó imádság Az úton fehér porfelhő Értelmetlen zajok kísérnek Görög földön

67. oldal A sorrend majdnem mindegy Álmomban az ablakon túl A zsoltárköltő lantja A templomot felveszem sisaknak Mikor a mennyei kárpit Sokáig nem történt semmi Napjaim mint a por Naxos sziklái Világítótorony

77. oldal Már nem félúton A lázas utazás után Tévedtem édesanyám Átokország A rengeteg átvirrasztott Leölted az égi bárányt Aki Istennel fenyeget Amikor verset írok reszketek Végül mégis tovább
87. oldal