Csobó Péter, Fejes Judit, Kovács Ágnes, Kováts Zoltán, Restás Attila, Szabó Zsolt, Wiedemann Krisztina: Károlyi Sándor levelei feleségéhez (1704–1724)

Cím: Károlyi Sándor levelei feleségéhez (1704–1724) Alcím: I. kötet (1704–1719) Szerző: Csobó Péter, Fejes Judit, Kovács Ágnes, Kováts Zoltán, Restás Attila, Szabó Zsolt, Wiedemann Krisztina Szerkesztő: Kovács Ágnes ISBN13: 9789634720058 ISBN10: 9634720056 Kiadó: Debreceni Egyetem Történelmi Intézet Megjelenés dátuma: 1994. január 01 Kötéstípus: Puhakötés Kapcsolódó kötet(ek): 9789634720065 (Károlyi Sándor levelei feleségéhez (1704–1724), II. kötet (1720–1724)) Terjedelem: 288 oldal Súly: 352 g Listaár: 3500 Ft (áfával) Kedvezmény(ek): 10 % A kedvezmény csak az Értesítés a kedvenc témákról hírlevelünk címzettjeinek rendeléseire érvényes. Kattintson ide, ha még nincs feliratkozva! Beszerezhetőség: Készleten van. A délelőtt 11 h-ig elküldött rendelést következő munkanapra, az azután leadottat a második munkanapra szállítjuk. Utolsó munkanap: 2024. december 23. hétfő, amikor irodánk 8:30 és 17:00 óra között van nyitva. A két ünnep között végig ZÁRVA tartunk. Első munkanap: 2025. január 2. csütörtök. Irodánk a Weiner Leó utcában ekkortól nyitva lesz. 2025-ben az első csomagszállítási nap január 14. kedd. Előtte a kiszállítás leltározás miatt szünetel. Nyelv: magyar   Kosárba teszek példányt

Rövid leírás:

Károlyi Sándor 1669. július 2-án Károlyi László báró és Sennyey Erzsébet bárónő 17. gyermekeként született Nagykárolyban. Háromévesen elvesztette édesanyját, hat kiskorú testvérével együtt Munkácsra került, ahol a család nagyobb biztonságban gondolta őket. Itt kezdte a tanulmányait, majd Ungvár, Szatmár, Kassa következett.

Hosszú leírás:

Károlyi Sándor 1669. július 2-án Károlyi László báró és Sennyey Erzsébet bárónő 17. gyermekeként született Nagykárolyban. Háromévesen elvesztette édesanyját, hat kiskorú testvérével együtt Munkácsra került, ahol a család nagyobb biztonságban gondolta őket. Itt kezdte a tanulmányait, majd Ungvár, Szatmár, Kassa következett. Károlyi Sándor a Rákóczi-szabadságharcban elért sikerei és a pacificatióban szerzett érdemei miatt ismert, megbecsült és befolyásos politikussá vált: altábornagyi kinevezésben és grófi rangemelésben részesült (1712). Az 1741. évit kivéve rendszeresen részt vett az országgyűléseken, és az ország újraszervezése céljából létrehozott Systematica Commissio két albizottságának is elnöke volt (1722–1723). Túlzás nélkül állítható, hogy a bizottság által készített tervezet, amely a közigazgatás, a gazdaság és a hadügy megreformálását tartalmazta, javarészt az ő teljesítménye volt. A bizottság javaslatai alapján történt meg a magyarországi közigazgatás átalakítása, például a Magyar Királyi Helytartótanács felállítása 1724-ben. Károlyi sikereit nagymértékben köszönhette feleségének is. Barkóczy Krisztina azon kívül, hogy gondoskodott Károlyi távollétében az egyre növekvő birtokok igazgatásáról, távollévő férjét tanácsokkal látta el, akár politikai ügyekben is. Ha kellett, tevékenységét kritikával is illette, mint ahogy tette ezt férje kiliti veresége (1705. április 7.) után. Károlyi felesége már a kezdetektől fogva ellenezte a dunántúli hadjáratot. Bensőséges, szoros kapcsolatukat mutatja, hogy Károlyi Sándor feleségének korai, 1724-ben bekövetkezett halála után – a kor szokásai ellenére – sem nősült újra. Majd húsz év özvegység után hunyt 1743. szeptember 8-án az általa kibővített és megszépített erdődi várkastélyban. Bensőséges, szoros kapcsolatukat mutatja, hogy Károlyi Sándor feleségének korai, 1724-ben bekövetkezett halála után – a kor szokásai ellenére – sem nősült újra. Majd húsz év özvegység után hunyt 1743. szeptember 8-án az általa kibővített és megszépített erdődi várkastélyban. Bensőséges, szoros kapcsolatukat mutatja, hogy Károlyi Sándor feleségének korai, 1724-ben bekövetkezett halála után – a kor szokásai ellenére – sem nősült újra. Majd húsz év özvegység után hunyt 1743. szeptember 8-án az általa kibővített és megszépített erdődi várkastélyban. Bensőséges, szoros kapcsolatukat mutatja, hogy Károlyi Sándor feleségének korai, 1724-ben bekövetkezett halála után – a kor szokásai ellenére – sem nősült újra. Majd húsz év özvegység után hunyt 1743. szeptember 8-án az általa kibővített és megszépített erdődi várkastélyban.