Jakab Attila: „…föl kell ébreszteni bennük… az emberi méltóságukat…”

Cím: „…föl kell ébreszteni bennük… az emberi méltóságukat…” Alcím: Cigányságkép a Horthy-korabeli sajtóban (1919–1945) Szerkesztő: Jakab Attila ISBN13: 9786155132353 ISBN10: 6155132356 Kiadó: Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány Megjelenés dátuma: 2024. szeptember 26 Kötéstípus: Puhakötés Terjedelem: 397 p. Súly: 920 g Listaár: 4100 Ft (áfával) Beszerezhetőség: Készleten van. A délelőtt 11 h-ig elküldött rendelést következő munkanapra, az azután leadottat a második munkanapra szállítjuk. Nyelv: magyar Témakör: A két világháború közötti Magyarország II. világháború magyar történelme   Kosárba teszek példányt

Rövid leírás:

A kérdés mégis az, hogy 1944-ben, a nyilasok ellenőrzése alatt álló nyugat-magyarországi területeken, miért került sor a roma holokausztra? Ennek megválaszolására érdemes megvizsgálni azt, hogy milyen „cigányságkép(ek)” élt(ek) a magyar köztudatban, milyen képe(ke)t jelenített meg és közvetített a Horthy korabeli sajtó.

Hosszú leírás:

Amennyiben a mokka.odr adatbázisban a „cigánykérdés” tárgyszóval keressük a szakirodalmat, azzal szembesülünk, hogy az ily módon megragadott téma tudományos igényű megfogalmazása és kutatása ténylegesen csak a rendszerváltást követően kezdődött el. Közelebbről szemlélve a kérdést azonnal szembeötlik, hogy nem annyira egy átfogó jellegű, a magyar politika- és társadalomtörténetbe ágyazott történeti megközelítésnek vagyunk a tanúi, hanem a domináns etnográfiai, illetve kulturális antropológiai (és szociológiai) érdeklődés mellett a kutatók többségét elsősorban a magyarországi roma holokauszt (Pharrajimos) kérdése foglalkoztatja. Ez érthető is, hiszen az ennek kapcsán kibontakozó emlékezetpolitika szervesen összefügg a roma nemzetépítési törekvésekkel. A kérdés mégis az, hogy 1944-ben, a nyilasok ellenőrzése alatt álló nyugat-magyarországi területeken, miért került sor a roma holokausztra? Ennek megválaszolására érdemes megvizsgálni azt, hogy milyen „cigányságkép(ek)” élt(ek) a magyar köztudatban, milyen képe(ke)t jelenített meg és közvetített a Horthy korabeli sajtó. Annál is inkább, mivel ennek/ezeknek a „cigányságkép(ek)”-nek az ismerete túlmutat magán a Pharrajimos-on, és alapjában véve napjaink „cigánykérdés”-ét is meghatározza. A magyarországi cigányság (társadalom) történetén keresztül pontosabb képet kaphatunk magának Magyarországnak is a (társadalom)történetéről! Hiszen, ahogy azt Nagy Pál megfogalmazta: „A cigányok története az állandóság és változás, alkalmazkodás és elutasítás, lesüllyedés és felemelkedés, asszimilálódás és nem cigányok asszimilálása sajátos együttmozgásának szabálytalanságaiból álló hullámzás.”

Tartalomjegyzék:

Bevezetés p. 6-12.; Kutatástörténeti összefoglaló p. 13-15.; Cigánykutatások és cigányságkép 1919 előtt p. 16-52.; „Cigánykérdés” a Horthy-korszakban p. 52-94.; Cigányságkép a Horthy-korabeli sajtóban p. 95-96.; A Bethlen-kormány (1921. április 24. ‒ 1931. augusztus 24.) p. 96-110.; Az 1930-as évtized: a Gömbös és a Darányi kormányok p. 110-133.; A zsidótörvények időszaka és a Kállay-kormány (1938-1944) p. 133-159.; A Sztójay-kormány és a nyilas időszak (1944-1945) p. 159-167.; Egy sajátságos cigány társadalmi csoport: a cigányzenészek p. 168-189.; Konklúzió p. 190-194.; Források p. 196.; Sajtócikkek p. 196-243.; Ajánlott és felhasznált szakirodalom p. 243-269.; A roma holokauszt (Pharrajimos) szakirodalma p. 269-272.; Szöveggyűjtemény: korabeli sajtócikkek p. 275-396.